Nincs magyarázat:

Homályos embertömeg mozgolódik előttem s erőtlen
küzd szakadt szívem testem börtönébe bekötve
hogy ha csak egy pillanatra is
de lássanak

Pedig mögöttem csillagok csatamezeje már s előttem
semmi nincs
és nevem sincs
s nincs bennem annyi kín
hogy hős legyek

Csendben néha óvatosan tetten érem a végzetet
s szeretnék látható lenni
de azt is látom nem lehet
és amikor elsuhannak mellettem az emberek
kicsi magvakból sarjad ki a halál virága
több és egyre több rengeteg
próbálok én is ember maradni de az
a kis fekete virágok közt elveszett

Hát igen végül is semmi vagyok s kergetem
lelkem foszlányait mint a megveszett
csörgök láncaimmal hátha valaki segít és kedvesen
nyikorogtatom égő hárfám
húrjain fájdalmam reptetem
de nem látnak
nem
nem lehet

Fakulok a csendben mit egy régi álom csendesen
a fejemet rázom hogy leguruljanak már könnyeim rendesen
hogy mögöttem lehulljanak szárnyam tollai
a földre a földre

véresen

/2007.09.18/


-- CLUBZ ------------